2013. augusztus 19., hétfő

17. fejezet


Kedveseim ismét előrukkoltam az újabb résszel. Azért hoztam ilyen hamar, mert nem tudom mikor lesz időm a következőre és így kicsit kárpótolni szeretnélek benneteket! :)
Remélem tetszik majd, és előszeretettel várom a komikat vagy csak egy kisebb visszajelzést, hogy milyen lett.. :)) na de nem húzom az agyatokat inkább fogjatok hozzá!!
pusziiiik XX

Whatever the weather we're gon' be better together..

A landolást követően fölpattantam a helyemről és rohantam a repülőgép ajtajához.
- Hú valaki itt nagyon izgatott - mormogja Paul, miközben mindenki a saját cuccait igyekszik összeszedni a fedélzeten. Ahogy megnyílt a kapu én léptem ki rajta először.
- HOLAAA SPAIN!! HOLA MADRID- üvöltöttem a semmibe.
- Ez kész - hallom magam mögül az összeröhögést, de pont nem érdekelt. Még sosem jártam itt és most végre megadatott a pillanat.
- Emm Viri nagyon örülök, hogy örülsz, de le is mennél a lépcsőn vagy itt akarod tölteni a napot ?- dünnyögi mögülem Louis miközben a kezében lévő bőröndökkel enyhén valagba kólint. 
- Heey vettem megyek már nyugi - és ezzel a lendülettel leszáguldottam a járműről.
Mindenki lepakolt és vagy 10 percig a reptéren dekkoltunk, amíg a kocsik meg nem jöttek értünk. Egy mesés szálloda előtt tettek le bennünket, de sajnos a szoba elfoglalása sem ment egyszerűen, ezért kérték, hogy a váróban foglaljunk helyet, amíg nem szólnak. Sophyval elrohantunk mosdóba és mire visszaértünk azt láttuk, hogy a kanapén Harry kivételével mindenki röhög.


- Rosszat sejtek - böki meg sis a vállamat.
- Haha én NEM. Szerintem a pasid alkotott - feleltem neki.
- Na mi van? Miről maradtunk le? - kérdi Sophy nagyra nyílt szemekkel.
- Semmi érdekes - röhögi el Liam.
- Na valaki legyen már kedves elmondani nekünk is - kérleltem a fiúkat, de már én is mosolyogtam.
- Hahahahaha - visít fel Louis hangosan.
- Na köszi most ki vagyunk segítve - kontrázzunk egyszerre barátnőmmel.
- Hát igazából csak annyi, hogy Harold megint beégett - neveti el a végét Zayn.
- Mert? - kérdi Sis.
- SEJTETTEM - mondtam ugyanakkor mint ő, erre finoman oldalba bökött.. - Bocsi édes de ez gondolható volt.
Sophy nem reagált csak odament Harryhez, hogy megölelje.
- Awwwwwwwwwwwwwweeeeeeeee - hallatszott egyszerre mindenki szájából, amire már a "sértett" srác is vigyorra húzta száját.
- Én is szeretlek curly - bújok oda egy big "hug" erejéig a fiúhoz.
Hál istennek pár perc múlva már megoldódtak a problémák a recepción, így mind megkaptuk a szobakulcsokat, hogy bepakolhassunk. Mesés látvány tárult elénk, amikor az ablakokhoz léptünk.



Pillanatok alatt el is bóbiskoltam.

- Bárcsak miénk lehetne ez a nap is - ölel át hátulról Niall, kezeit a hasam előtt összekulcsolva, állát a vállgödrömbe fúrva.
- Ne is mond - sóhajtok egy nagyot, majd újabb pár percig csak gyönyörködünk a kilátásban.
- Meg akarlak csókolni - suttogja a fülembe.
- Mi tart vissza? - fordítom fejem egy picit az övé felé, de ő a karjai között tovább forgatott és hosszasan megcsókolt, aminek végébe belemosolyogtam - szeretlek!!
- Én is - nyom még egy puszit az ajkamra - de most átöltözök, mert megyünk a show helyszínére.
A programnak megfelelően zajlottak az események. Hangpróba, készülődés és már el is jött a várva várt este sok-sok Directioner számára. A srácok nagyszerűek voltak megint és el kell, hogy mondjam a Spanyol rajongók nagyon odatették magukat, mert rendesen zengett az aréna. Nagyon élvezetes, sok mókával teli estét éltünk meg. Mivel mindenki fáradtnak érezte magát, ezért a show után közös vacsi és pihenés következett. Niallerrel kicsit dumáltunk, de hamar elnyomott az álom..
Reggel az ablakon beszűrődő fénysugarak szemem általi zavargására ébredek.
- Jó reggelt nyuszi - mormogja rekedtes hangon barátom.
- Neked is manó - puszit nyomok a homlokára és készülnék kikászálódni az ágyból, de hirtelen visszaránt egy kéz.
- Nem mész te sehova - szorít magához szorosan én meg csak nevetni tudok.
- De de - dadogok, miközben mutatóujját a szám elé teszi.
- Tssss - relax. Csak élj a percnek! - Ezt hallván akaratlanul is de még jobban nevetnem kell - Most mi van - nyitja közben szemeit és vett rám szúrós pillantást azokkal a gyönyörű kék szemeivel.
- Hihi semmi, semmi csak ezt olyan viccesen mondtad - próbáltam magyarázkodni, de lehet jobban jártam volna, ha csendben maradok, mert barátom fölém tornyosult, kezeimet leszorítva.
- Pad helyzet hölgyem!!!!
- Igazán - kérdem, miközben próbálom kiszabadítani az ujjaimat az övéi közül.
- Na csak nem megy - húzza pajzán vigyorra száját - de már sajnállak, ezért inkább ..
- Csak AZT ne!! Kérlek, könyörgöm!!
- Késő bánat - nevet fel és csikálni kezdi az oldalamat, majd a hasamat..
- Jó jó te nyertél, csak állj már le - nyüszítek, mert tudja, hogy ha valamit akkor ezt nem bírom. El is enged én pedig felszisszenek.
- Genya - morcizok.
- Kiengesztelhetlek - vett rám kölyök kutya szemeket.
- Legyen... de nem lesz könnyű.
Apróbb puszikat nyom a pocakomra, majd a karjaimra, amit a nyakam követ végül az arcom, homlokom és onnan visszacsúszik a számra. Ahogy ajkai bármely testrészemhez érnek felpezsdül a vérem..leírhatatlan milyen érzés...mennyire szeretem. Egyik kezemmel a hajába túrok, másikat a hátára teszem, ő pedig az kezdeti gyengédségből, egyre hevesebbé teszi a csókjainkat.. Nem is tudom mi lenne ha valaki épp nem kopogna pont most az ajtón.
- Jövök már - csúszik ki Niall alól és rohanok az bejárat felé.
- Jó reggelt - áll velem szemben Josh, Liam és Zayn.
- Húh - hirtelen lefagytam - emm miben segíthetek - csuklik meg a hangom, de a végére mér nevetek, ugyanis a 3 fiú velem szemben pont ugyan így tesz.
- Rosszkor jöttünk? Vagy.. - célozgat Zayn pimasz mosollyal a száján.
- Ja nem, csak reggel lassú a gondolkodásom.
- Csak reggel - kérdi Liam szintén kacagva.
- Hülye..
- Na viccet félre téve, csak annyit akartunk, hogy sürgesse magát a Szőkeség, mert 10:30 - ra megyünk Gokartozni - mondta Josh.
- Rendicsek - biccentettek - apropó mennyi az idő?
- 9:50 - vágja rá Paynee.
- Hű akkor kirángatom az ágyból - kontrázok, és épp csukni készülném az ajtót, amikor Zayn visszanyomja azt.
- Hé Vii légy tigris és férjen bele 10 percbe - kacsint.
- Ezért most meghalsz - tárom ki az ajtót és szerencsére ő nem olyan gyors, így hát rátudom vetni magam a hátára. Rohangászik velem egy-két kört, majd bevisz a szobámba és "finoman" leejt az ágyra.
- Vas happening? - kérdi Nialler nagy pislogások közepette.
- A cimborád köcsög volt - kólintom finoman fejbe az illetőt.
- Hey - kap Zaynee a fejéhez.
- Mit hey? Ez járt te dinnye - dünnyögöm, amire elnevetjük magunkat, de gyorsan elmondtam a sztorit az ágyon ülő fiúnak is.
- Zayn Jawadd Malik - szólal meg Niall is - Ne oltogasd a barátnőmet, mert nem leszünk jóban - olyan édes, ahogy próbál kemény lenni, de sosem sikerül .. :)) 

Végül mindhármunk részéről röhögésbe torkollik az egész. Pár perc múlva, a rossz fiú már elhagyta a szobát, én pedig elkezdtem készülődni.
- Sajnálom, hogy ránk törtek - mondja Niall még mindig az ágyon ülve, kezében a telójával.
- Én is, de nyugi itt van még jó pár este együtt - simítok végig a hajamon, pajzán mosollyal megspékelve.
- Ezt ne csináld...mert.. - fölpattant az ágyról, engem fölhúzott a székről és szorosan magához vonva megcsókolt.
- Na most már menj öltözni, mert 10 óra és időre mentek.
- Upsz tényleg - kapja szája elég a kezét, majd mint egy güzü rohangászik ide-oda - és te? Mit csinálsz ma?
- Hát Sophyval, Louval, meg Luxival megyünk várost nézni, aztán mi ketten sissel megyünk le a partra.
- Hmm csajos nap, jó az - lép elém immáron menetre készen.
- Ühüüm. Este meg látjuk egymást - mosolygok.
- Bizony - nyom egy puszit a homlokomra - de most rohanok!
- Okii. Have fun, puszi.
Ahogy kiment én is fölkaptam magamra egy kényelmes szettet. Farmer short, kockás ing, dorkó, napszemcsi, hajamat pedig egyoldalasan befontam. Épp zártam a szobát, amikor egy ütődést éreztem a jobb lábam felől. 
- Jézusom Lux jól vagy - emelem tekintetemet lefelé a kis lány irányában és le is guggolok hozzá, bár láthatóan minden okés, mert nevetett, Én pedig fölemeltem és beszélni kezdtem hozzá.
- Ohh látom megtalált - jelenik meg Lou is - titeket emleget azóta, amióta elmondtam neki, hogy együtt megyünk programozni - mosolygott a gyönyörű anyuka.
- Awwww édesem - nyomok egy nagy puszit az arcocskájára, majd elindulunk le a váróba, ahol rögvest kiszúrjuk Sophyt, aki hozzám hasonló stílust öltött ma, olyannyira, hogy még a hajunk is egyezett. 
- Szia sis - üdvözlöm.
- Sziasztok lányok, szia kis tündér - nyom ő is egy cuppanóst a pici lány arcocskájára, majd az enyémre és Louéra is - akkor mehetünk?
- Mi az hogy - feleljük egyszerre.
A szálloda eleje várhatóan tele volt rajongókkal, de mivel Lux velünk volt nem álltunk le, hanem testőrök segítségével egy fekete járgányhoz kísértek. A forgalomnak köszönhetően 20 percig kocsikáztunk, ami a Királyi Palotánál tett le bennünket.


Elképesztően gyönyörű ez az építmény. Egy jó fél órát el is lehettünk ott, mivel Luxnak kedve támadt "Kevineket" üldözni. Ezt követően kényelmes sétával haladtunk tovább a Prado múzeumhoz, ami bő 1-1,5 órát igénybe is vett. 
- Ana éheesz vadok - nyöszörgi a kis lány anyukája lábába kapaszkodva.
- Az remek kis cicám, mert én is - kapja föl a pici szépséget egy nagy puszit nyomva a pofijára.
- Kifejezetten örülök, hogy Luxi itt van, mert végre nem én mondtam ki először - csatlakoztam a párbeszédhez, amit nagy nevetés fogadott.
Elhagyva a múzeumot az éttermek és a vendéglők között vacilláltunk, de végül az előbbi mellett döntöttünk méghozzá egy kicsi utcában. El sem hiszem, hogy Olaszország után itt is milyen hamar kihozták rendeléseinket, ami csillagos ötöst érdemel. Jómagam Spanyolok nemzeti főételét, az úgy nevezett Paella-t választottam, míg Lou garnélát és Sophy pedig rántott gombát zöldségkörettel, meg rizzsel, tartárral.
- Na sis megkóstolod az enyémet? - kérdezem tőle.
- Emm nem is tudom.. inkább maradnék a gombánál - molyogja el a végszót.
- Hát te tudod - szúrom villámat a kövi falatba.
- Na jó akkor mégis... Ez ez ez Mennyei - bicent elismerően.
- Na ugye.

Lux mindenkiéből csipegetett vegyesen, mert megteheti :)



A pompás ebéd után rendeztük a számlákat, majd irány a Puerta del Sol. 


A szökő kút csobogása és a lágy zene olyan varázslatossá teszi a turisták kedvét, hogy akár egy teljes napot is el tudnék itt tölteni. Végezetül pedig a Puerta de Europa-hoz látogattunk el.
E mögött egy nagyobb zöld füves terület húzódott, ahol egy órácskát szintén elhasználtunk mindenféle mókára: fogócska, bújócska vagy épp csak fekvés a fűben.
- Lánykák nem tudom ti, hogy vagytok vele de én megszomjaztam - vált vízszintről ülőhelyzetbe Lou.
- Ohh egy kis frissítő jól jönne valóban - támogatja az ötletet sis.
- Akkor let's go - pattanok föl, egyik kezemmel a táskámért, másikkal Luxi kezéért nyúlok, és szép lassan baktatunk a legközelebbi italoshoz. Egyszer csak a kis lány gondolt egyet és helyet foglalt egy ház előtt lévő lépcsőn. 
- Hát te kis lányom - guggol le hozzá anyuja karjait széttárva.
- Istenem de aranyos - kapom a szám elé a kezem.
- Juuuuuuuuuj - Sophytól csak erre telik, bár ez nálunk nem meglepő.
- Istenem ezt muszáj megörökíteni, szóval " say cheese " - és már kész is a kép, amit azonnal posztoltam is twittere.  

Eztán Louék bevárták a szokásos kocsit és visszamentek a szállásra. A délutáni további szabad óráit sissel a mesés tengerparton töltöttük.

Sunshine, music, happiness, talán ezek a legjobb szavak, amik most ránk igazak. Tengerből kifutó hullámok másodpercenként mossák a partot, a háttérből egy igazi nyári dalocska hallatszik " What about us " amire nem lehet nem táncolni, éneklés közben.
Oh why are we are waiting so long, I'm suffocating .. - pattan föl Sophy a talajról és fújja tovább a dalt, majd a refrénnél én is beszállok és együtt toljuk.
Whatever the weather, We gon' be better together. So what's up baby?, What about us?
'Cos I've been watchin' and waitin', Why don't you give it or take it?, So what's up baby?,What about us?.
Az egészet végig bulizzuk kicsit se foglalkozva azzal, hogy kik néznek éppen. Bár ha itt tartunk páran felismertek minket és odajöttek közös képeket készíteni. Hihetetlenek a rajongóink. Folyamatosan kérdeznek, és tudatunkra adják, hogy szeretnek. Egyesek még ahhoz is gratulálnak, hogy 1D-s barátaink vannak, ami meg csak pont az i-n. Az idő arra is kedvezett, hogy néhány picture-t magunkról is csináljunk. 




- Asszem ezek világháló gyanúsak - böki meg vállam a képeket bújva sis.
- Bizony - biccentek - De nekem az abszolút kedvencem rólad az utolsó. Ez bomba.. a hajad, meg ezek a sziklák, ahogy rajta támaszkodsz. Harold el fog olvadni - vonogatom szemöldökömet, amire ő elpirulva kap a szája elé " awwwwww".
- Azért Niall James sem fogja szótlanul hagyni a tieidet - karolja át a nyakam és azzal a lendülettel magához is von.
- Juuuuj.. hát már retweetelte is twitteren, ahogy nézem - mutatom neki a telómat.
- Hihetetlen ez a kocka Irish - csóválja a fejét barátnőm, amire elnevetem magamat.
Fél perc múlva jön az sms is.
* Direkt csinálod?? :)x *
válasz tőlem: * NEM ... hihihi xx *
* Élvezd ki a szabadságot, mert este az enyém vagy ;) .. Have fun sweetie! <3 *
válasz: * Igen is kapitány. Love you lots X (és mellé linkeltem ezt a képet) * 

A rövid csevej után sissel vagy egy órán át a vízben lubickoltunk, majd napoztunk. Sőt kicsit be is punnyadtunk, mert már sötétedett, amikor föltápászkodtunk a meleg homokról. Gyorsan magamra húztam a ruhámat, és szép lassan a part mentén sétáltunk vissza a szállodáig. Míly meglepő, hogy két srác várt ránk a hátsó kerti ajtóban.
- Hmmm Niall látod azt a két csajt ott - mutat Harry a mi irányunkban. 
- Harold szerintem partizzuk be őket - vonogatja szemöldökét a szőke srác - enyém a szőke tied a barna.
- Pacsi - majd így is tesznek és elindulnak az irányunkban. Mivel nem volt nagy a távolság végig hallottuk az egészet és mire odaléptek elénk szakadtunk a nevetéstől. Látva ezt barátaink is követték a példánkat, majd üdvözöltük egymást egy-egy csókkal, illetve én Harryt, Sophy meg Niallt nagy öleléssel. 
- Hölgyeim mivel nem akartunk a szokványos vacsihoz folyamodni mr Stylessal, ezért rendeltünk egy giga-mega pizzát és úgy gondoltuk kellő lenne a parton elfogyasztani - mondja NIall úriasan.
- Pontosan - mutatja fel a hüvelykujját Harry - majd felrohan a hátsó kertbe és 1 perc múlva már szalad is vissza a pizzával a kezében.

- Mit gondolsz Vii, elfogadjuk a meghívást? - kérdi sis.
- Hát nem is tudom -teszek, úgy mint aki töpreng, majd ki mondom a végszót - EGYÉRTELMŰEN - és mindenki felnevet.
Egy szárazabb sziklás részt kinéztünk és letelepedtünk, majd felnyitottuk a doboz tartalmát, és sorjában fogyasztottuk el az ínycsiklandozó pizza szeleteket.
- Ez isteni volt - nyomok egy puszit barátom arcára.
- Akkor örülünk - reagálják a fiúk egyszerre, majd egy rövidebb időre mind hátradőlünk és csak bámuljuk a gyönyörű csillagos eget. 
- Szeretlek - suttogom Niall fülébe.
- Én is nagyon - kapom a választ, majd óvatosan felé fordulok és lágy csókot hintek a szájára. Sis és Harry valószínűleg ugyanezt teszik, mert gyanúsan elhallgattak. A romantikus este végén kénytelenek voltunk visszamenni, mivel este 11 múlt. Sissel nagy öleléssel búcsúztunk, majd különváltunk a szobák miatt. 
                                                                 *Sophy szemszöge*

Nagyszerű nap volt ez a mai, amit a srácok még meg is toldottak egy nagy plusszal az esti meglepetéssel. 
- Harry én gyors lezuhanyzok - szóltam ki a fürdőből barátomnak.
- Oksi nyuszi csak siess - hallom a választ. 5 perc alatt mindent rendbe rakok magamon és már suhanok is az ágyamhoz, de mire oda érek Hazza sehol. Pont készülök kiabálni neki, amikor megpillantott épp a konyhából kijövet. Egyenest a ruhás szekrényhez tart és már gombolja ki az ingjét.
- Ne segítsek - kérdezem magabiztosan?
- Hát ha akarsz - jön a válasz eléggé meggyőzően.
Apró léptekkel megyek barátom felé, de ahogy egy méter sincs már köztünk magához ránt és vadul megcsókol.. egyre hevesebb és hevesebb lesz a pillanat, majd a lámpa hirtelen kialszik mi pedig az ágyban kötünk ki...


* Virág *

Szokásos tusolás, ahogy beértem a szobába, ezalatt Nialler még ellátta saját teendőit.
- Niall nem láttad a törülközőmet - kiabálok neki.
- De én hoztam ki - feleli kintről.
- Hát ezt már meg sem kérdezem MIÉRT - nyomom meg az utolsó szót hangsúlyosan miközben kilépek a zuhany alól.
- Ne is - jön a válasz az ajtóból és az egyszerre kinyílik.
- Heeey - vetek rá szúrós pillantást, ő pedig csak végig mér tetőtől talpig.
- ".. Looking so good from your head to your feet.." - dalolja Zayn részét a Kiss you-ból léptei közben, majd megáll előttem.
Testem már remeg, de nem a hidegtől. Óvatosan hozzám ér egyik kezével, és megpihenteti azt a derekamon, másikkal a fejemhez nyúl és megcsókol. Romantikusból vadba tér át, majd fölkap és bevisz az ágyunkhoz...













2013. augusztus 17., szombat

16. fejezet


la la la it's all good
"El sem hiszem milyen csodálatos napot tölthettem el az én kedvesemmel Velencében. Életem legromantikusabb napja volt, de szeretném, ha nem az utolsó lenne.. Annyira szeretem, de úgy félek, hogy egyszer elvesztem. Olyan sokan odáig vannak érte és be kell vallani, nála a lányoknak nagyobb esélye van, mint a szokványos srácoknál, mivel Niall számára is a szív és a belső értékek az elsők.. Na jó most le kell álljak, mert még képes vagyok arra, hogy agyban tönkre tegyek mindent.."
- Hey Virág - böki meg a vállam Liam - indulhatunk?
- Mi?? Ja, ja, ja igen persze. Csak kicsit elbambultam.. - vágtam ki magam a szituból.
Louis és Zayn valamint kegyetlenül röhögtek,
 Andy és Niall pedig telóztak. 
- Figyu srácok nem lenne gond ha felmennék átöltözni valami kényelmesebbe? Nem tudom milyen esténk lesz és nem ezt ruhámat akarom tönkre tenni.. ha értitek mire gondolok - magyaráztam a magam módján, de persze belesültem, mert a fiúk kinevettek. 
Felrobogtam a szobánkhoz és rögvest a bőröndömhöz siettem. Előkaptam a kék színű rövid shortomat, egy laza fekete ujjatlan és a szegecses csizmámat. Hozzá egy kis táska és már oszoltam is le a portára, ahol a recepciós hölgy mutogatásából rájöttem, hogy a fiúk kint várnak a kocsiban. Hál istennek kevesebb a rajongó így az este folyamán, ezért nincs szükségünk security-s jampikra. 10 perc alatt Verona szívébe értünk. 
- Na fiúk-lányok most merre? - kérdi Louis széttárt karokkal.
- Hmm szerintem balra - mondja Liam.
- Szerintem jobbra - kiáltja Andy ugyanabban az idő intervallumban, mint haverja.
- Most aztán ki vagyunk segítve - kontrázik Zayn, amire Niall és Én nagy röhögésbe kezdünk. 
- Oké fiúk, mivel én vagyok az egy szem nő, az én szavam a döntő - forgatom meg szememet az mindegyikőjükön.
- Mi az, hogy te.. - kezdené Lou a kötekedést, amire Zaynee befogja a száját.  
Egy újabb nevetés roham után végül tényleg rám hallgatnak és a szembe lévő bárba ballagunk be. A helység 3 szintes. Elvileg Alulról felfelé keményedik a buli. Épp ezért mi a középsőben állapodtunk meg. Babzsák fotelekbe vackoltuk magunkat, és leadtuk rendelésünket a pultnál. 
- Na akkor póker party, bébik - vonogatja Samuels (Andy) a szemöldökeit.
- Csapassuk haver, yeah babe, let's do this - jöttek a válaszok.
Iszonyatosan jó a hangulat, és játék közben egyre többen sürögtek-forogtak körülöttünk. Nyilvánvalóan jó páran felismertek, és amíg a fiúk olyan állapotban érezték magukat képeket is engedtek csinálni. Az utolsó menetet azonban izgibbé tettük.
- Na mit szólnátok ha fogadást kötnénk - javasolta Niall.
- Zsíííííííír - csapkodta a térdeit Louis, ami ismét kegyetlen viccesre sikeredett. Lou maga pedig kínjában sírt már a röhögéstől. 

- Na mibe? - néz körbe Leeyum.
Jöttek ezerrel a javaslatok, de a legjobbat Zayn mondta, ezért erre tettük le a voksunkat.
A feladat, hogy akik vesztesek, leszólítanak a helységből valakit/kiket és pózolnak vele, na meg egy rövidke flört. Természetesen kiszállni kilehet a party közben, mert a játékszabályok engedik.
Ez be is következett, mivel Liam, Niall, és Louis hamar meg is lépték ezt.
- Na Zayn nem félsz - húzza haverját Andy.
- Soha - üvölti fel a rossz fiú.
Azonban velem nem is számolnak, azt hiszik kiállok pedig az esélytelen. Niall odaül mögém és lapjaimat fürkészi, miközben kezeit átkulcsolja a hasam előtt. 
- Na jó feladom - vágja le morcosan lapjait Andy.
- Hahahah , sejtettem, hogy nem bírod majd a nyomást - vonogatja Zayn a szemöldökeit, aminek láttán az imént kiszálló srác megjátssza a durcás kisfiút.

- Hello Viri cica - néz rám a Bradforti fiú, mintha tényleg fel sem tűnt volna neki eddig, hogy én is itt vagyok.
- Csáóó mr. Malik - köszöntöm hát én is, ha már ő is. :)
- Készen állsz a flörtre nyuszifül - vet rám piszkos pillantást, majd nyelvet öltve elröhögi azt.

- Ohh Zaynee baba szerintem el vagy tájolva. Kettőnk közül te fogsz itt mindjárt besülni - vetettem az állmosolyt az arcomra. 

A fiúk körülöttünk láthatón nagyon élvezték a "marakodásunkat", mert folyamatosan röhögtek.

Az izgalmak azonban Zayn győzelmét hozták, aki annyira örült, mintha Oscar díjat nyert volna. Felpattant a foteljából és ugrándozott össze-vissza.
- Na mit mondtam kedves ms. Watson? - táncikál tovább a nyertes. 

- Jól van most már állj le Malik - nyomja le Louis a helyére.
- Na akkor én megyek a dolgomra - legyintek.
- Izgiiii - csapják össze a kezeiket a srácok, csak Niall nem, ami persze Andynek rögtön fel is tűnik.
- Haver ne aggódj a csajod téged szeret, csak most nem, vagy is de, de most flörtölni fog hahaha.
- Szeretlek pajtás  - csóválja a fejét barátom, én pedig odalépek hozzá, hogy megcsókoljam.
- Nyugi édesem - motyogom fülébe.
- Az vagyok csak szar nézni, hogy mással..érted.
Válasz helyet csak még egy puszit nyomta a szájára, de a többiek nagyon hajtottak már, hogy álljunk le mert még feladatom van. Esküszöm látni kellett volna a fejüket.
- Amúgy Viri jól nézel ki - mutatja a mutató ujját Zayn.
- Köszi a bókot - felelem egy vigyorral  számon, majd elindulok nézelődni a lehetőségek között.
Eközben, azért eszembe jut, hogy Niall mit mondott: " Szar nézni, ha mással vagyok..". Ehh ebből megint csak tudatomra adta, hogy fontos vagyok neki... <3
- Ohh igen - mondom magamban - asszem meg van a kiválasztottam.
Egy 25 év körüli 185 cm magas, kisportolt férfin állt meg a tekintetem. Zavargásomban hátra fordultam, ahonnan jól látszódtak a srácok és tudtam, ha nem teszem meg "beszari" leszek a szemükben. Na jó végül is egyszer élünk "YOLO"

- Emm Helló - szólítom le az éppen táncikáló srácot.
- Óhh szia szépségem - mért végig tetőtől talpig a pasi.
Ennél gázabbul nem éreztem magamat egy jó ideje, mint most amikor elmagyaráztam neki, hogy miért vagyok itt és mit kell tennem...
- Szóval csinálnál velem egy képet?
- Mi az hogy? - löki félre egyik haverját, majd előveszem az iPhoneomat és már kattan is a kijelző. 
- Köszönöm - emelem tekintetem a telómról ő rá.
- Nincs mit drága, de amúgy ennyivel nem elégszem meg - ránt magához hirtelen - táncoljunk!!
Belülről már forr a vérem, mert tudom, hogy nem ilyen fajta lány vagyok, pláne, hogy a pasim figyel, de mivel a fogadásban a flört is szerepelt, ezért belementem. 
Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy körül vesznek minket és tapsolnak, meg a férfi nevét kiabálják. A szám végére pedig rávetették magukat és mindenki ölelte. 1 Perc néma állás után, úgy éreztem menni kéne, mert bőven túlteljesítettem az elvárásokat, de visszarántott egy kéz.
- Hé bocsi csak gondoltam úgy fair ha tudod. Ma van a legénybúcsúm, mert holnap után nősülök - mondta kedvesen.
Egy pillanatra fel sem fogtam, de mire leesett, annyira boldognak éreztem magamat. Én táncoltam a vőlegénnyel és wááá ez totál király. Eközben a fiúk rendezték a számlákat, és odajöttek. Mind lepacsiztak velem, Nialler pedig megcsókolt. 
- A nevem, amúgy Marcel - mutatkozott be.
- Ohh én meg Virág, és ők itt Niall, Louis, Liam, Zayn a One Direction bandából és Andy.
- Hűű titeket ismerlek srácok. A kisebb húgaim megszállott rajongóitok - mesélte - és ha már így megadatott a perc, csinálhatnánk egy közös fotót?
- Persze - jött a válasz kórusban.
Mindig gratuláltunk Marcelnek, majd jeleztük, hogy menni kellene.
- Amúgy ti együtt jártok akkor? - kérdezi még utólag tőlem és pillantását a szőke barátomra vetette.
- Bizony - jelentettem ki boldogan és egy puszit nyomtam barátom arcára.
- Szép pár vagytok.  Ja és vigyázz rá, mert roppant jó nő - kacsintott Niallre.
- Arra nem lesz panasz - ráztak kezet a fiúk, majd szépen lassan elhagytuk a bárt. Kocsik jöttek értünk és visszavittek a hotelhez. Megállapodtunk abban, hogy ilyen estét legközelebb is csapunk, mert nagyon jól mulattunk.
- Virág ezt jól kiválasztottad - nézett rám elismerően Louis.
- Ohh tudom, tudom. A női megérzés - kacsintok rá, amire a többiek elnevetik magukat. 

- Asszem elég jól fogunk aludni - harapott alsó ajkába Andy.
- Kétségtelenül - bólintott Liam, majd mindenki ment a saját szobájába. 
Én gyorsan lezuhanyoztam, mert nem bírok enélkül lefeküdni. Niall követte  példámat, majd mikorra beért a szobába én már az ágyba bevackolva magamat vártam rá. Mögém mászott és szorosan átölelt. Nagy puszit adott a hátamra és kisebbeket a nyakamra. Egyszerűen nem bírtam ki, hogy ne forduljak vele szembe, és ne csókoljam meg. Hulla fáradtak voltunk mindketten, de valahogy az érzelmek úrrá lettek felettünk.
- Mi lenne ha megkoronáznánk ezt a szép együtt töltött napot valami különlegessel - támaszkodott fölém, miközben az egyik hajtincsemmel játszott.
- Azt hiszem nincs kifogásom ellene - húzom pajzán vigyorra a számat, amit ő is hasonló arckifejezéssel reagál le. 

Így hát az este is a miénk lett.... 
Kora reggel arra ébredek, hogy Niall a hátamat simogatja. Ahányszor csak hozzám ér kiráz a hideg, jó értelemben. 
- Jó reggelt manó - fordulok hason fekvésből, oldal fekvésbe, könyökömre támasztva a fejemet. 
- Neked is nyuszi - mormogja a párnájába. 

Szabad kezemmel beletúrtam a hajába gyengéden, és puszilgatni kezdtem az arcát, majd a nyakát. Láthatóan élvezte, mert egyik pillanatról a másikra közel húzott magához, és megcsókolt. Ennek a telefonom csörgése vetett véget. Kipattanva az ágyból, rohantam a táskámhoz. 
- Haló - szólók bele a kagylóba levegő után kapkodva.
- Szia sis - köszönt a telefon túloldaláról Sophy - na mi van mit csinált veled az Irish, hogy így lihegsz.
- Ja semmit, csak a telóm nem az ágy mellett pihent hanem a táskámban az előszobában - mosolygok.
- Érteeem - nyomja meg barátnőm az e betűt - na de csak annyit akartam kérdezni, hogy mi most ugye megyünk a srácokkal Spanyolba? 
- Igen drágám, de ezt már megbeszéltük. Amúgy nincs kedved inkább átjönni, ahelyett, hogy felhívsz - tanácsoltam neki egy két vigyor között.
- Ja DEEE - "hihi"-zett, majd kinyomta a telót és 1 perc múlva már kopogott az ajtón.
- Szia Viiii - borult a nyakamba, mintha évekkel ezelőtt látott volna.
- Hellooo baby - viszonoztam ölelését, majd beinvitáltam a konyhába. 

Befele jövet intett Niallernek, aki már laptopján kockult.
- Na kávé - kérdem tőle.
- Jöhet - válaszolja - Na és mi volt tegnap? Mesélj juuuuuuj?

- Uhh hát istenem fenomenális napom volt. Niall elvitt Velencébe és ott ebédeltünk, gondoláztunk, sétáltunk. Olyan romantikus és gyengéd volt végig és awww - haraptam bele alsó ajkamba - aztán meg visszajöttünk és a többi fiúval elmentünk mulatni az éjszakába. Mire végig értem a sztorinak sis majdnem megfulladt a röhögéstől. Bár visszagondolva nem csodálom, mert átélve eléggé nagy csapás volt a Veronai éjszaka.
- Hűűű Vii asszem remek ötlet volt meglepni a fiúkat.
- Az biztos - feleltem - de most te jössz!!! Mi volt Styles-sal? Merre vitt el a kis curly boy? - húzogattam a szemöldökömet, majd belekortyoltam a kávémba én is.
Hát, hol is kezdjem ..
- Cicu hoznál nekem is egy kávét - vág közbe, pontosabban üvölt közbe Niall Horan.
Sophy csak mosolyog én pedig sóhajtok egy nagyot, majd 2 perc múlva már a szobában vagyok a forró itallal.
- Köszi - nyom egy puszit a homlokomra miközben kiveszi a kezemből a poharat.
- Nincs mit  - mosolygok, majd sietek vissza a konyhába - na kezd el újra, most tuti nem fog csipogni egy ideig - biccentek - max twitteren.
Ennek hallatán Sophy újra felnevet, de végül elkezdi a mondandóját.
- Szóval Harry reggelit készített nekem, amit a teraszon fogyasztottunk el és közben elmondta, hogy az egész napot kettesben töltjük. Gondold el, milyen érzések kavarogtak bennem akkor.. Bologna-ba mentünk kocsival. Hasonlókép hozzátok ettünk, sétáltunk, és volt ott egy szökőkút amibe lakatot lehet beledobni. Szerelmesek szokása. Harry előre vett egyet amibe bele volt karcolva, hogy "Sarry".
Kettő kulcs volt mellé téve, amit le vett és egyiket a kezében tartotta, másikat az enyémbe nyomta, aztán megpuszilta a lakatot, és a kezében lévő lakatra helyezte az enyémet, és úgy együtt elengedtük, majd figyeltük, amíg az aljára nem ér. Eztán megcsókolt, elmondta mennyire szeret és, hogy milyen fontos vagyok neki. A könnyeim mint a záporeső hullottak. Utána pedig béreltünk egy motorcsónakot, aztán kimentünk a tengerre. 1 órán át csak ott gyönyörködtünk a meseszép vízben, és egymásban..
Végül este hazaértünk, majd még elmentünk vacsizni. Az este pedig utána meg lett koronázva.
Ahogy kimondta az utolsó szót én fulladtam meg majdnem a röhögéstől, de szegény nem vágta miért. 
- Először is juuuuuuuuuuuj ez annyira édes, meg a lakatos dolog komolyan elképesztő. Harry is megadta a módját, úgy, hogy nagyon örülök, hogy jól meg vagytok és awww..
De amin most nevettem az az, hogy Niall este ugyanígy mondta "Megkoronázni az estét" és hirtelen annyira viccesnek tűnt, de bocsi. 
- Jaj sis ne viccelj már, ez szerintem is vicces - nevetett ő is, majd összeborultunk.
A kellemes csevegés után lassan elkészültünk, ugyanis hamarosan indulunk Madridba. A Srácok lent még fotózkodtak, autó grammokat osztogattak, majd felszálltunk a magángépre, és körülbelül 2 óra múlva a napfényes Spanyolországban landoltunk..


!!



Kedves olvasóim! 

Sajnálom, hogy ilyen hosszú ideig elhanyagoltalak benneteket, de a nyaram igen csak mozgalmasra sikeredett.. Kezdetben 2 hét London, majd Balaton és végül folyamatos programok. Jelenleg zajlik az alapozás(kosárlabda) és napi, egy vagy kettő edzés, még szombaton is.. nem azért mondom el ezeket, hogy kiütőket keressek miért nem írtam, hanem, hogy tudjátok szerettem volna csak épp az idő akadályozott meg!! Viszont most elhatároztam, hogy hozzá kezdek az új részhez és még ma kiteszem! Remélem nem riadtatok el sokan és szívesen olvassátok a következőket! Na akkor nem is koptatom itt a sorokat, hanem inkább a történetben.. :))



Kisses & hugges X

2013. június 12., szerda

15. fejezet

Happiness

- Megyünk - kiabáltuk Sophival teljesen egyszerre, majd átvágtázva a srácok között rohantunk a versenytársaink mellé. Körülbelül 2 percig a szokásos időhúzás következett a műsorvezető által, ami alatt minket egyre jobban átjárt  a feszültség, idegesség.. Végül aztán utolsó továbbjutóként elhallatszott a  "Little Secrets" név is. Simont megölelve annak két oldalán, karjai alatt hagytuk el a színpadot. Amikor kiértünk a backstage-be a fiúk és barátnőik már vártak ránk és egyesével újból a nyakukba borultunk, fogadva tőlük a gratulációikat.
- Héé szépségeim!!  - lép mellénk mentorunk - a helyzet a következő, tudom, hogy TI végeztetek a mai show élén, minek után beszéltem a szavazást összegzővel. Úgy, hogy külön gratulálok nektek - veregette meg vállainkat. 
- Juuuuuuuuuuuuuj - ugranánk egymásnak sissel de hirtelen eszembe jut, hogy el kellene kerülnöm az efféle mozdulatokat, mivel a sérülésemnek nem tenne jót, ezért egy apró lépést hátratéve kezemet az ő irányába mozdítva "stop " állítom meg. 
- Heeey!! - néz rám tátott szájjal.
- Bocsi - húzom félre a számat - de hát a ... - mutatok a fájdalmas rész felé.
- Upsz - feleli, miközben kezeit a szája elé kapja, a  többiek és én pedig csak nevetünk rajta.
- De ez nem azt jelenti, hogy nem akarlak megölelni  - húzom szorosan magamhoz.
- Imádlak - súgja a fülembe.
- Én jobban - nyomok egy puszit a hajába, majd eltávolodunk és Simonnal még egyeztetünk pár dolgot.  Ezután megvárva show végét és elbúcsúztatva a kieső,t a teljes bandával vacsizni mentünk megünnepelni az újabb sikerünket...

Egy hónappal később!!!
" El sem hiszem, hogy ezt mondhatom de benne vagyunk a top 5-ben. A rengeteg próba és gyakorlás meghozta a gyümölcsét a magunk mögött hagyott 4 hét során és mindez elégnek bizonyult, hogy a közönség és rajongóink tovább segítsenek bennünket az álmunk megvalósításában. Leírhatatlan, hogy mennyire szeretjük őket és mennyi mindent köszönhetünk nekik.. Ez idő alatt a derék fájdalmaim is megszűntek, így hát semmi nem akadályozhat meg abban, hogy boldog legyek. A 1D is már az Európai turnéján hódítja meg a különböző országok fanjainak szívét. Niallel szinte minden nap beszéltünk és nagyon sajnálta, hogy nem lehetnek velünk vagy akárcsak mi kettesben, de megnyugtattam, hogy minden oké, ez így van rendjén és ne velünk foglalkozzon, hanem élvezze a sok szeretetet, a zenélést valamint a finomabbnál finomabb ételeket (kis bélpoklos :) .. Viszont mivel közeleg az X - Factor hajrája és már nem csak 1 dalt, hanem kettőt kell elénekelnünk, ezért a stáb és a mentorok javaslatára egy hét szabadságot kaptunk mind. Simon rögvest elutazott Amerikába, de mindenki azt látta jónak, ha kiszakad kicsit ebből a környezetből és lazul picit. Sophyval el is terveztük, hogy meglepjük a srácokat méghozzá Olaszországban. Úti célunk egész pontosan Verona. Főbb okai pedig, hogy barátnőm így az olasz nyelvet is használhatja valamint vonz a kultúra, az üzletek és természetesen a pizzát meg a fagylaltot nem lehet kihagyni a programból. Bár ami t a legjobban várok, hogy lássam a kedvenc fiú bandámat koncertezni, még inkább pedig azt, hogy mennyire lesznek majd meglepődve a látványunktól!! Végre megölelhetem Niallt és vele lehetek. Mennyire hiányzott mindez, de holnap már nem csak elgondolni tudom, hanem átélni is. " - ezek a gondolatok futottak át bennem mielőtt elaludtam és talán álmomban is folytatódott, amíg Sophi le nem vágodótt az ágyamra, hogy fölébresszen.
- Jó reggelt Viii! Hasadra süt a nap - és egy határozott mozdulattal eltávolítja róla a takarómat.
- Hééé!! - vetek rá szúrós pillantást.
- Most mi van? Mindjárt indult a gépünk te böszme! Mosakodj, öltözz, egyél és let's go crazy crazy crazy till we see the sun - adja ki a parancsot az utolsó szavakat pedig énekli.
- Igen is anyuci! - pattanok föl vigyázz állásba, kezemet katonásan a homlokom elé emelve, aminek láttán nagy nevetésbe kezd, én pedig rajta röhögök.
- Na eredj! - pöccinti meg a tarkómat.
- Ohh oké csak lassíts főnök - még hallom ahogy kuncog, de már becsuktam magam mögött a fürdőszoba ajtót. Mosakodás után a szekrényemhez sietek kiválasztani, hogy mit húzzak. Az időjárás előrejelzésből tudtuk, hogy süt odaát a nap valamint kellemes a levegő, ezért egy egyszerű kereszt mintás farmersortot és hozzá egy laza fekete pólót választottam, aminek válla lecsúsztatható. Azért imádom ezt a párosítást mert a felsőt Danielletől az alsót meg Eleanortól kaptam és nagyon jól mutatnak együtt.
 Hajamat gyorsan kivasalom és lebaktatok az étkezőhöz, de előtte belebújok a fehér converse dorkómba. Gyorsan készítettem magamnak pár szendvicset, majd egy túrórúdi és egy pohár narancs juice. Mire végeztem Sophi pont megszólított.
- Itt a taxi!
- Jövök - válaszoltam, majd gyorsan felrohantam a telómért és már zártam is kulccsal az ajtót.
- Hűű Viri sugárzol - jegyzi meg sis - imádom ezt a ruha választást - kacsint.
- Aww imádlak - nyomok egy puszit az arcára - te sem panaszkodhatsz. 
Ő egy szürke ujjatlant viselt szintén farmersorttal, fekete conversesel. A napszemcsik is felkerültek és már indultunk is. A Heathrow-hoz érve már szaladtunk mivel van kb 10 percünk a gépet elérni, de hál istennek sikerült. Veronába megérkezve várnunk kellett mivel a taxink amit előrendeltünk valahol dugóba került, így hát lecuccoltunk egy kis asztalhoz. Az alatt a húsz perc alatt pár rajongó megkörnyékezett minket és autó grammot és közös fényképeket kértek. Hihetetlen mennyire aranyosak és az még inkább, hogy nem csak mint Niall és Harry barátnői, hanem mint Little Secrets is ismertek vagyunk itt Itáliában, mert elárulták, hogy hétvégenként gyakran a nagyobb tereken vetítik az show műsort és rengetegen szurkolnak nekünk. Miután távoztak unalomból csináltunk egy képet magunkról is :)

A pár perces csendet a taxi dudája törte meg. 
- Gyorsan siessünk! - kapkodja magát Sophi.
- Jójó, nyugi. Nem futni jöttünk, hanem pihenni. Meg vár minket az az ember ha már így is elkésett! - felelek.
Bőröndjeinket gyorsan a csomagtartóba helyeztük és kidobattuk magunkat a belvárosban.
Azt ugye tudtuk, hogy a srácok a Colosseumnál tartózkodnak ezért egyenlőre kénytelenek vagyunk elkerülni azt és annak környékét. De se baj ez a város tartalmaz még kívánatos kis helyeket. Sissel hirtelen azt sem tudtuk, hogy most jobbra vagy balra induljunk, miután kiszálltunk a taxiból. Közös megegyezés alapján végül is jobbra vettük az irányt.  Ami elénk tárult egyszerűen csodálatos. Annyira érződik, hogy közeleg a nyár, a kiülős helyek kinyitnak és emberek szállják meg őket. A friss levegő és az olasz kultúra, a zenék amiket hallhatunk mind mind varázslatossá teszik a hangulatot. Elsőként egy pizzázásban állapodtunk meg így hát a legközelebbi kis vendéglőbe helyet foglaltunk. Mondanom sem kell alig, hogy felvették a rendelésünket ki is hozták az ínycsiklandozó ételt, ami egyébként pizza prosciutto.

- Muchas Gracias - köszöntük meg egyszerre a pincér fiúnak, aki kedvesen mosolygott.
- Te sis végem van - szólalok meg az első falat után. 
- Nekem mondod ? - néz rám hatalmas szemekkel, majd azok által a tekintetét pillanatok múltán már a következő falatjaira helyezi.
- Meg van a törzshelyünk! - jegyzem meg büszkén.
- Az biztos - helyesli barátnőm is.
A lakoma után egy könnyed séta mellett döntöttünk. Nézve a butikokat szemünk, szánk is elállt, de pláne amikor megpillantottam egy kirakatban az a ruhadarabot amit régóta keresek, de Londonban még nem futottam össze olyannal, ami igazán tetszene.
- Sophi ide most bemegyünk - és azzal a lendülettel ahogy ezt kimondtam már be is siettem keresgélni a polcok között. 
- Hékás mit szeretnél? - jelenik meg mögöttem, de én csak nem tudok ráfigyelni amíg kezeim közé nem került a szegecses farmerdzseki.
- Ezt itt - mutattam oda neki, de láthatóan ő is beleszeretett. 
- Awwww ez tényleg nagyon király! - jegyezte meg, majd odanyújtott egy fehér haspólót amin a "NYC" embléma állt.
- Húú de jó ez is! - néztem rá elismerően.
- Te böszme ezt neked adom, hogy vedd fel hozzá.
- Ja? Komolyan? Juuj istenem annyira szeretlek - vontam magamhoz egy nagy ölelésre, amit viszonzott - de várj te sem maradsz itt Olaszországban ruha nélkül.
- Haha az biztos - mosolygott - mivel most is abban vagyok!
- Na menj már, te.. te dinnye! - böktem meg a vállát - tudod, hogy hogyan értettem.
- Persze de ezt nem hagyhattam ki - majd "cupcake" -re húzta a száját.
- Látszik, hogy ki a barátod - csóváltam a fejemet, amire ő egy hangos " juuuuj " - ra kezdett rá.
Ahogy mentem a fülkébe próbálni kiszúrtam egy fekete szintén szegecses dzsekit, amit azonnal le is akasztottam a helyéről és jelezvén barátnőmnek, hogy melyik fülkében vagyok oda is sietett.
- Hű nagyon jól áll! - dicsérte meg a felpróbált cuccot.

- Köszönöm - mosolygok rá a tükörből - de most nézd mit találtam neked. 
- Juuj ez most annyira juuuuj - ájuldozott ott össze-vissza, majd mellém jött és felhúzta magára a fekete holmit. 



 - Príma. Asszem mehetünk fizetni - javasoltam, ő pedig biccentett. A shoppingolást követően beültünk egy helyre valami jeges frissítőt megkívánva. 

 Az italok mellé még epret is kaptunk, ami még fenomenálisabbá tette az egészet. 
- Imádom Olaszországot - tettem kijelentést.
- És ezzel sem vagy egyedül - kontrázott Sophi te hallod mennyi az idő?
- Várj csak - fordítom meg a csuklómon lévő karórát - 6 óra múlt pár perccel.
- Basszus akkor indulni kell! - jelzett a pincérnek, hogy fizetni szeretnénk - 7- kor kezdődik a koncert.
- Uhh tényleg - húzom a számat félre - olyan szép volt ez a nap, hogy fel sem tűnt milyen gyorsan elment.
- Hey még nincs vége - vonogatta sis a szemöldökét - még csak most jön a java!!
- Juuuuuuj végreeeee! - majd gyorsan rendezve a számlát újból taxit hívtunk és kiadva az utasítást hamar el is vitt a Colosseumhoz. 


Már messzebbről is jól hallható volt, de amikor odaértünk még inkább pusztított a hatalmas visítás. A koncert már elkezdőzött negyed órája, de mi direkt terveztük ezt így, hogy a fiúknak esélyük se legyen előtte meglátni minket. Az akciónkról egyedül Paul és Lou tudtak, ezért előbbit tárcsáztam is, hogy jöjjön ki, mert a csomagjainkat be kellene tenni a buszba. 5 perc alatt meg is jelent a securitys srác és két puszi, nagy ölelés után megsürgetett minket, hogy jobb lesz ha kapkodjuk a lábijainkat, mert lemaradunk a szenzációról. A gyönyörű épületbe kisebb folyosók vezettek a színpad mögé, ahol Paultól már elváltunk és Lou rohant elénk.
- Sziasztok Lányok, úgy örülök, hogy itt vagytok - ölelt meg bennünket.
- Szia Lou! - El sem hiszed mi mennyire - válaszoltam.
- Na de most menjünk, had álljon ketté a fülük, ha kiszúrnak titeket mellettem! - vigyorgott a szép szőkeség, mi pedig követtük őt a színpad oldalához. A látvány valami hihetetlen. Ennyi fant régen láttam egy helyen és amilyen hangosak voltak biztos a fiúk is megjegyzik őket örökre (jó értelemben). 


A dal ami következett az a Last first kiss volt. Liam csodálatosan kezdte meg a sorait, majd Hazza folytatta azokat és végül jöhetett a refrén. A közönség végig énekelt velük. Amikor Niall következett a saját részével ott a szívem hatalmasat vert. Ekkor jöttem csak rá még jobban  hogy mennyire szerencsés vagyok, hogy ő van nekem.  Ezután az I would jött. Most már titkon reméltem, hogy észrevesznek mert hát erre vártunk, így lenne buli az egész.
- Izgulok - bököm meg Sophi vállát.
- Én is - suttogja felém.
A zene közepéhez érve megtörtént, aminek meg kellett, de a móka az egészben, hogy Louis vett észre először. Mi csak szakadni kezdtünk hárman ott lent ő pedig intett Harrynek és Niallnek, akik értetlen fejjel mentek oda barátjukhoz, de természetesen a dalolással nem álltak le. Amikor megpillantottak ők is láthatólag lehidaltak és összenevettek
 szerintem lerohantak volna onnan de ezt nem tehetik meg a saját koncertjükön. Kezeinkből szívet formálva mutattuk ki érzéseinket amit a fiúk mosollyal fogadtak. A nagy előadás végén a srácok szokásosan megköszönték, hogy itt lehettek és elmondták, mennyire imádják a fanjaikat, majd elbúcsúztak és lejöttek. A jöttek túl szép szó ehhez.. LEVÁGTÁZTAK, Harry a barna gyönyörűséghez, Niall pedig hozzám. Nagyon szorosan öleltük meg egymást olyannyira, hogy föl is kapott és megpörgetett.

- Meglepetés - suttogtam a fülébe, majd letett és hosszasan megcsókolt.
- El sem hiszed milyen szinten megleptetek - csóválta a fejét, mint aki még mindig nem fogja fel. Gyorsan partnert cseréltünk és a göndörkét is megszorongattam, majd szépen sorba Louist, Liamot, Zaynt, majd a kicsit késve érkező Josht és Andyt is.
- Hát ti meg hogy kavarodtatok ide? - ugrott elém Louis, én viszont nem bírtam ki hogy ne nevessem el magamat. 

- Hát mivel kaptunk egy hét szünetet, ezért gondoltuk ellátogatunk a kis családunkhoz, mert nagyon hiányoztatok és mert vonzott Itália - feleltem.
- Ez nagyon cuki, de amikor kiszúrtalak titeket majdnem elejtettem a mikrofonomat és az kevésbé lett volna az ha beégek miattatok! - motyogta, amire mindenki ismét nevetni kezdett. A srácok elsiettek átöltözni, majd visszamentünk a hotelhez lecuccolni és onnan vacsorázni. Rengeteget nevettünk, hülyültünk és Niallel is tudtam beszélni, ami végképp kellett már. Lilo, Andy, Én meg Sophi még éberek maradtunk ezért elmentünk egy kicsit szórakozni. Mondanom sem kell a fiúk hozták a formájukat, de mi sem tettük másképp. 
Kb hajnali egy lehetett, amikor jeleztük a srácoknak, hogy kissé elálmosodtunk, mivel hosszú volt a nap és azért a repülés, sok séta.. de megértették és el is jöttünk. Amikor kiértünk a Disco elé jó néhány Directioner megrohamozott bennünket de ismét csak jött pár izomember és segítségükkel, könnyen eljuthattunk a kocsiig. A hotelhez érve mindenki ment a maga dolgára. Jómagam Niallel kéne, hogy legyek de valószínűleg ő már alszik és nekem nincs kulcsom a szobához, ezért bementem Sophiékhoz.  
- Biztos, hogy nem zavarok? - kérdeztem, miközben óvatosan lépkedtem előre a szoba folyosóján.
- Komolyan kérdezted ezt? - hozta a szokásos hülye fejet.
- Hát de Harry meg .. 
- Harryvel ne foglalkozz - vág bele szavamba, miközben beinvitál az ágyukhoz, melyen a kis curly édesdeden alukált.

- Juuuuj egyem meg - kapom a kezeimet az arcom elé.
- Tsssss! Még felébreszted - int csendre sis.
- Jójó bocsi csak awww. Bár Nialler is valószínűleg ugyanígy festhet csak épp nem tudok bemenni és nincs szívem felkelteni.
- Megértem - biccent - na de gyere itt egy póló és mosakodj meg ha szeretnél aztán dőlj le itt a kanapén ha megfelel. 

- Természetesen - felelek, majd megölelem és gyorsan 5 perc alatt rendbe szedem magamat a fürdőben - jó éjt baby - suttogom neki, de már nem jön válasz. Az álom engem is hamar elnyom. 
- Szép jó reggelt! - hallom meg a hangot közel a fülemhez, amit úgy imádok. Szemeimet fokozatosan kinyitom és száj mosolyra húzódik a látványtól.
- Neked is manó - húzom közelebb magamhoz szőke barátomat, aki szinte rám esik akkor lendület volt bennem.
- Hahaha édesem, ha így folytatod egyszer összenyomlak - vigyorog rám.
- Akkor legalább szép halálom lesz - kontrázok rá nevetve.
- Heeey ezt szívd vissza! 
- Miért mi lesz ha nem? - vetek rá szemtelen pillantást.
- Ne akard tudni - fenyegetőzik.
- Hú most nagyon beijedtem - hergelem tovább, de egyszer csak a kezeivel a takaróm alá nyúl és csikálni kezd.
- Hééé állj le visszaszívom csak ezt ne wááá - hisztizek, miközben ő jó ízűen mulat.
- Ahhh köszönöm - sóhajtok fel.
- egy : null - közli majd leszáll rólam.
- Hümm.. csalás! - morcizok ő pedig bájosan nyelvet ölt rám. 

- Ezt megjegyeztem - tartok vele szemkontaktus amire elneveti magát - de amúgy Harryék?
- Hát a bájos párocska elment közös reggelire és programozni. Tudod ma szabadnapunk van. De ha már itt tartunk én sem szeretném egyedül tölteni.
- Igen? És van valaki akivel eltöltenéd? - kérdezem szemöldököt vonogatva.
- Háááááát, akad - majd ujjaival eljátssza amit a kiss you daluknál folyton művel.

Épp, hogy elindultam mosakodni utánam nyúlt és magához húzott majd érzékien megcsókolt.
- Siess mert minden perc drága - mormogja a fülembe.
- Igen is kapitány! - és már rohantam is be. De amint ott végeztem ráeszmélten, hogy a bőröndöm nem ebben a szobában tartózkodik, ezért futottam Niall után.
- Hé várj meg! A ruháim nincsenek nálam.
- Haha tudom, csak kíváncsi voltam mikor jössz rá - kezd nevetni.
- Menj már te is - ütök egy finomabbat a vállába majd beenged és gyorsan magamra kapom az egyszerű, de mégis nyárias és a mai naphoz illő virágos ruhámat, amihez egy szandált és egy fekete bőrdzsekit húzok elő a bőröndből. Épp indulnék le a váróba, amikor eszembe jut a kalapom. Ehhez a szetthez annyira jól passzol, de nem csak szerintem, mert amikor leérek barátom is megjegyzi ezt.
- Ejha, de csinos itt valaki - mér végig tetőtől-talpig.
- Hihi, reméltem, hogy tetszik - mosolygok és mellé lépek.
- Mindig tetszel - nyúl gyengéden a derekamhoz és úgy indulunk ki az épületből.
Ahogy vártam zsúfolásig tele van minden fanokkal. Nialler imád velük lenni, de most látszik, hogy mehetnékje van, ezért jelez is a biztonságiaknak, hogy intézkedjenek, de természetesen integet és néhány autogram is belefér. Hirtelen egy fehér autó fékezik le nem sokkal előttünk. Kiszáll belőle egy ismeretlen alak és a kulcscsomót Niall kezébe nyomja.
- Nem is mondtad, hogy te vezetsz - nézek rá meglepődve.
- Mert az egész nap meglepi, ahogy tegnap ti is bejelentés nélkül jelentetek meg.
- Ohh vagy úgy - mosolygok
, majd bepattanunk a járgányba és kicsit nehezen a tömeg miatt, de kijutunk a fő útra - és merre megyünk?
- Mondtam már, hogy titok - adja a tudtomra megint s közben szabad kezét az enyémre teszi. Picit bealszok az út alatt, de mire magamhoz térek pont megérkeztünk ahova indultunk. Ahogy körbe nézek minden olyan ismerős.
- Csak nem..csak nem Velencébe hoztál ? - ámuldozok neki - egy csomó mindenre emlékszem mivel itt jártam egyszer kis koromba még a magyar csapatommal.
- Akkor azért velem is császkálnál ma itt? - tette föl a kérdést miközben kezeit a derekamon pihentette.
- Ki nem hagynám - majd megcsókolom és kéz a kézben indultunk tovább. Ez a hely egyszerűen fantasztikus. Itt minden olyan más és annyira varázslatos.

Egyre csak bolyongunk és beszélgetünk mindenről. Többek között elmeséltem az X - Factoros showkat ő pedig a turné eddigi legjobb pillanatit. Már vagy  órája itt lehetünk, ezért nem csoda ha barátom megéhezik, bár nincs ezzel egyedül. Egy kellemes kis helyet választottunk. Ahogy Veronában, itt is igen hamar kihozták a rendeléseinket. Ezesetben ugyanazt választottuk. Spagetti Carbonara-t.

A lakomat után következett viszont a meglepi fő része.
- Csukd be a szemed - mondja Niall.
- Juuj muszáj? - kérdezem picit megijedve.
- Ne aggódj, nem hagylak itt. Bízz bennem - és gyengéden átölel hátulról, aminek köszönhetően megnyugszom és megteszem amit kér. Pár lépést haladunk előre majd folytatja - na most lefele kettőt. Nagyszerű és most kapaszkodj! - egy határozott mozdulattal fölemelt és éreztem, hogy valami mozog alattam. Abban a pillanatban el is indult az a valami és a szemeimet kinyithattam.
- ÚRISTEN - néztem körbe. Egy gondolában ülve a tengeren a szerelmemmel. A világ legromantikusabb élménye ez számomra. Pár percig csak forgolódtam ide, oda. Figyeltem, ahogy elhaladnak mellettem a szerelmes párok és meghallottam a kellemes olasz dalokat. 

- Ez valami elbűvölő - fordulok barátom felé, aki nagyon mosolygott.
- Tetszik?
- Életem legszebb napja, persze sok másik veled töltött nap után, de ez hihetetlen. Én csak kis koromban egyszer jártam itt és akkor is nagyon szívesen figyeltem a gondolázókat. Mindig is hittem benne, hogy egy nap én is ülhetek benne az igazival. És ez most megadatott. Nagyon köszönöm és egyszerűen soha senkit nem szerettem még nálad jobban Niall James Horan. kimondva ezeket partnerem azonnal megcsókolt, hosszú romantikus volt, majd utána ölelésből is kijutott. Eztán fejemet a vállára döntve csodáltam a gyönyörűbbnél gyönyörűbb épületeket, hidakat egyszóval mindent. A mesés kalandozás végén megköszöntük a fuvart a férfinek.
- Na kedvesem mit szólnál egy fagylalthoz? - vonogatja szemöldökeit a sexy Irish.
- Benne vagyok - és ezzel a lendülettel siettünk a legközelebbi fagyishoz.
Elég nehezen de sikerült kérni mindkettőnknek két-két gombócot ami hatalmas volt. 

Én csoki, meggy Niall pedig szintén csoki és banán. 
- Megkóstolhatom a tiedet? - kérdezi én pedig nyújtom is neki a tölcséremet - wooow ez nagyon isteni, nyalja meg a száját majd elröhögi.

- Hűű ez jobb mint a fagyi - mondom neki, amire beharapja az alsó ajkait.
- Tudod most mit tennék, de most ezt sürgősen kiverem a buksimból mert nem járok jól - reagál én nekem meg jó hogy leesett, de bevallom én is azt tenném!!
Este 6 óra lehet ezért visszasétáltunk a kocsihoz és visszamentünk Veronába. A szállást ezúton hátulról közelítettük meg a reggeliek miatt. Mikor kiszálltunk a szőkeség átkarolt és úgy mentünk be. A váróban ott találtunk Liamot és haverját Andyt valamint Zaynt meg Louist akik nagyban nevettek valamin.
- Helloka gerlepár - köszön Louis a maga módján :)
- Sziasztok - üdvözöltem őket én is.
- Na hogy tetszett Velence? - kérdi Zayn.
- Mi te tudtál róla? 
- Mindenki tudott - válaszol helyette Liam én meg csak a mellettem álló Niallre vetek pillantást kérdően.
- Mondtam már tegnap ti, ma én meg Hazza! 
- Cseles - biccentek, mire mind nevetni kezdenek. 
- Na és lenne kedvetek valami jó kis kártya partyhoz? - kérdi Andy.
- Mehetünk - feleljük egyszerre a srácokkal, majd csapot papot otthagyva hagyjuk el újra a hotelt, mert valami különleges helyre megyünk mókázni. Alig várom, hogy láthassam na meg a csodálatos napom után nem csak a barátommal, hanem a kedvenc fiúimmal is tölthetek el időd. What a great day! <3